06.07.:

Kiskunhalas, Vajdahunyad, Gyulafehérvár, Segesvár

A hosszú buszos út után jól esett egy különleges, remek állapotban lévő várat megtekinteni és bejárni. Még a buszon meghallgattuk Baur Bálint rövid bemutatóját a várról és környezetéről. Vajdahunyad várának nemcsak a látványa, hanem a hozzá kötődő legendája is nagyon lekötötte a diákokat. A várban lévő angol nyelvű információs táblák segítették azt, hogy a gyerekek az kirándulás elejétől nyitottak legyenek ennek a nyelvnek a gyakorlására. Frankné Galló Tünde tanárnő szintén az első programtól kezdve nagy hangsúlyt fektetett a különböző építészeti stílusok, a művészettörténet aktuális jellemzőinek megbeszélésére a diákokkal. Örömmel tapasztaltuk, hogy a korábbi tanulmányikból több minden megmaradt nekik, és büszkén válaszolnak a kérdéseinkre. Gyulafehérvár gyönyörű, modern központját is bejártuk, majd felfedeztük a Szent Mihály-székesegyházat és környékét. Ezt követően Segesvárra utaztunk. A buszon Szabó Botond és Mózer Marcell előadását halhattuk a nevezetes helyekről és Drakula gróf legendájáról. Ezt követően egy hatalmas sétát tettünk az óvárosban, egészen fel a templomig, ahonnan a panoráma csodálatos volt. A nap végén elfoglaltuk a szállásokat és megismerkedtünk vendéglátóinkkal.

06.08.:

Zeteváralja, Fenyéd, Székelyudvarhely, Szejkefürdő, Korond

Reggeli után a zeteváraljai víztározót tekintettük meg és beszélgettünk annak szükségességéről, hatásairól, használhatóságáról. Majd megálltunk egy andezitbányánál, ahonnan Magyarországra is szállítottak „macskakőnek” andezitet. Ezt követően Fenyéden megnéztünk egy szép, festett székelykaput. A szimbolikájáról a nap későbbi részében, Korondon kaptunk bővebb információkat Pál Zoltántól. II. Rákóczi Ferenc és az Erdélyhez kötődő magyaroknak emléket állító „szoborparkban” tartottunk egy megemlékezést koszorúzással Székelyudvarhelyen. Frankné Galló Tünde tanárnő mesélt Székelyudvarhely történelméről is a gyerekeknek. A koszorúzás után közösen elfogyasztottunk egy fagyit. A hét későbbi részében is üdítően hatott a csapatra az időnként beiktatott csemegézés, ezért a kint vásárolt nassolni valókból közösen, többször is fogyasztottunk az erőt próbáló programok között. A központban sétáltunk még egyet, aztán folytattuk utunkat Szejkefürdőre, a Mini Erdély Parkba. Itt megnéztük Orbán Balázs emlékházát és megkoszorúztuk a sírját. A nap hátralevő részét Korondon töltöttük, ahol megismerkedtünk a népi kultúra elemeivel: székelykapuk szimbolikájával, a korondi közösség hagyományőrző tevékenységeivel. A diákokat is magával ragadta a taplászás mestersége, melybe betekintést nyerhettünk. Kóstoltunk házi sajtokat, majd meglátogattunk egy fazekas mestert és családját, ahol a gyerekek korongoztak is. A korondi kirándulást egy parajdi sót feldolgozó házi üzemben zártuk, ami felvillanyozta a fáradt csapatot.

06.09.:

Gyergyóújfalu, Sugó-barlang, Gyilkos-tó, Békás-szoros

A napot az Elekes Vencel Általános Iskolában nyitottunk. Sajnos épp a tanévzáró ünnepség napjára csúszott a találkozás, emiatt a gyerekek nem tudtak focizni, mi pedig csak kis sétát és rövid beszélgetést tudtunk megvalósítani a kollégákkal. De mindenki nagyon kedves volt velünk. Az iskola légköre nagyon barátságos volt. Mivel a ballagás ugyan erre a napra esett, az estére tervezett Táncház is elmaradt. Az iskolánál találkoztunk Bálint Mónikával, aki az idegenvezetőnk volt ezen a napon. Először a Sugó-barlangba sétáltunk fel. Meglepő volt számomra, amit mesélt a román cseppkőbarlangok kezeléséről. A gyerekek nagyon élvezték, amikor bent a barlangban lekapcsoltuk az összes fényforrást és két percig álltunk a sötétben. A kicsit felhőssé váló időben elutaztunk a Gyilkos-tóhoz. Ennek történetéről már földrajz és biológia órákon is meséltem a gyerekeknek, de Kocsi Hanna és Juhász-Rébék Hanna a buszon is mesélt a többieknek olyan dolgokat is, amiket az idegenvezető nem említett. Majd a Békás-szorosban sétáltunk, a monumentális sziklák között. A túrát a függőhidas rész koronázta meg. A túrázás nagyon ment a csapatnak, el is fáradtunk, úgyhogy jól esett visszatérni a szállásra és pihenni egy kiadósat.

06.10.:

Libán-hegység, Csicsaj-dűlő

A borongós reggel nem sok jót sejtetett, de szerencsénkre csak egy különleges „felhőparádé” lett belőle. Túrázós kalandjainkat Csicsajon folytattuk. A nap nagyon kellemesen telt számunkra. Egyed József portárájól egy izgalmas, meredek túrát tehettünk meg. Majd a túráról visszaérve nagyon finom teát és kürtős kalácsot ebédeltünk, szalonnát sütöttünk. Ebéd után a gyerekek pótolták – igaz, csak egymás között – a kimaradt focizást. A délután zárásaként Józsi bácsi mutatta be nekünk a tájat szemléletes előadásával, amit megfűszerezett helyi történetekkel, anekdotákkal.

06.11.:

Hétlétrás-vízesés, Szent Anna-tó és Mohos-tőzegláp, Csíkszereda, Csíksomlyó, Madéfalva

Zsinórban a harmadik túrázós napunkat a Hétlétrás-vízesésnél kezdtük, miután Kubánda Miklóst felvettük Sepsiszentgyörgyön. Nagyon büszke volt a csapatra, mert nagyon szépen tartottuk a feszes ütemtervet. Mi voltunk az addigi leggyorsabb csoportja – ez a dicséret a gyerekeknek is jól esett. Óriási élmény volt a gyerekeknek a létrákon felmászni, majd leereszkedni a kissé csúszós lejtőn. A Szent Anna-tavat és különösen a Mohos-tőzeglápot a gyerekek nagyon megjegyezték. A tőzeglápot bemutató helyi idegenvezető nagyon szimpatikus stílusban beszélt, és a gyerekeknek könnyen megjegyezhető információkat mondott, élményszerűvé téve a sétát. Sietve buszra szálltunk, ahol még a Mohos-tőzegláphoz kapcsolódó beszámolót hallottunk Huszta Hannától. Csíkszeredán megtekintettük a Makovecz Imre által tervezett templomot. Frankné Galló Tünde tanárnő mesélt az építészről és a munkásságáról is a gyerekeknek. Csíksomlyón megtekintettük a sokak számára fontos kegytemplomot. Kaszap Imre Bence mesélt a buszban mindenkinek a hozzá kapcsolódó élményeiről. Madéfalva következett. A buszban én meséltem a gyereknek a településről és hozzá kapcsolódó történelmi eseményről. Majd az emlékműnél elhelyeztük koszorúnkat, tisztelegve az áldozatok előtt.

06.12.:

Torda, Királyhágó, Kiskunhalas

A kirándulást a tordai sóbányában zártuk. Bent a bányában felfedeztük az eszközöket, elképzeltük, hogy az eszközök hogyan működhettek, a bányászok miként élték meg. Egy rövid szabad program után felsétáltunk, vissza a buszhoz. Hazafelé megálltunk a Királyhágón, búcsút venni Erdélytől. Egy közös ebédet még elfogyasztottunk és estére Kiskunhalasra visszaértünk.